ღ мiи∂eи ลмiт vลlลhล ลкลятลм ღ

Élek ám meg minden.

Mostanában elhanyagoltam kicsit a blogot! Mivel rohadt sokat kell tanulnom :S:S:S

De ígérem, hogy ezentúl hétvégenként, feldobálok pár részt! _Köszi, hogy egyre többen olvassátok  :) 

Sok újdonságokkal és meglepetésekkel készülök!

JAh még valami!

Aki szeretne szerepelni a blogban az írjon nyugodtan emailbe. ' godaaa@citromail.hu '

Az, hogy milyen szerepet töltesz be, nem árulom el! De jelentkezéseteket várom. Ha gondoljátok leírhatjátok, hogy hogy néztek ki, de az is jó ha új imidzset találsz ki magadnak ; ) Szóval hajrá : )

Puszííí

Tudta, testvére nem kíméli meg ha szivatásról van szó....

Hátrafordultam, a sokk amit az elmúlt fél órában átéltem még mindig bizsergetett. Amikor megláttam, azt hittem elájulok. Úgy nézett ki mint egy alvilági angyal. Mivel ez a helység eléggé napos volt, vagyis világos, az egyik ablakon áttörő fény megvílágította napbarnított bőrét. És még mindig nehezen tudtam feleszmélni ebből a kábulatból. A mosoly amit megeresztett felém, elkábított... nem tértem magamhoz tőle. Szóval szavakkal nem tudom leírni, mit éreztem.  Bár egy biztos volt, féltem tőle, féltem a csalódástól, féltem, hogy megbánt, nem akartam, annyira közel kerülni hozzá. Bár hiába akartam, valamilyen szinten már a hatása alatt áltam, és ő ezt nagyon tudta, a magabiztosabbnál magabiztosabb volt. Csak úgy sugárzott róla.

-hahóóóóóó- Lilo, ébresztett fel ismét az elmélyülésemből, körülnéztem és a helyzet változatlan volt. Ő a vízben fölső nélkül. és Bill pedig... és megakadtam Bill, hol van Bill. megfordultam, és Tom is eltűnt...

-te!!ezek hova mentek?

-hát te meg hol jártál?- értetlenkedett- Tomot telefonon hívták, Bill meg...nemtom, de most legalább kitudok jönni, hozz nekem egy pólót.

-jajj most mit izélsz?? szted nem láttak még mellett?? vagy melltartót??-vigyorogtam rá.

-de..de.. nem érdekel...akkor is...

-jójó, odaadom ezt, mjd levette a kardigán szerűségű kabátot ami rajtam volt, mert alatta még volt egy fekete trikó.

Odadobtam neki, majd felhúzta, és mikor rám nézett elkezdett röhögni.

-most mégis mi olyan vicces??- kérdeztem, majd végignéztem magamon.

-veled semmi, de az- majd a hátammögé mutatott, az vicces lesz.

Féve de hátranéztem, két két méteres villanyoszlop állt előttem. Tom és Bill. Már fürdőgatyában.

-sziasztok- öhm visszakérem tőle a pulcsit, Bill h az a baj...

-nemkell- vigyorgott-mivel te nem vagy vize..

-Tom sem az.

-utánna lesz rá is gondunk .

Futni nem volt időm, Bill a kezemnél, Tom a lábamnál fogva vágott bele a vízbe. Farmerben voltam, szóval ja... (Y)

Lilo szemszögéből.

Szerencsétlen Katát beledobták a vízbe, ő feljutt poffogott egy sort majd bejelentette,hogy elmegy átöltözni. Egész végig azon röhögtünk, ahogy a hotel folyósón végig capplat cuppogó cipőjében. Tom meg utánna ment. És megin kettesben maradtunk Billel. Én már lassan kezdtem megszáradni, és ő is. Egy idejig csak néztük egymást, majd elindult felém, majd a szokásos módon, hogy a hideg is kirázzon, a fülembe súgta:

-nah még egy utolsót.

Majd megint a vízben voltunk, pont a medence mélyebb részébe ugrottunk, Bill eléggé hülyén foghatott meg mert vmit meghúztam...

nálunk.

Szóval Tom Kaulitz ott fettrengett rajtam egy rohadt nagy francia ágyon. Azt a pillanatot sosem fogom elfelejteni. Azok a csokibarna szemek. A telt ajkak, amit egy piercing diszített. És az a huncut mosoly. Egyszerűen felfoghatatlan volt számomra, hogy ez meg is történik velem. Pont velem, aki ugyanúgy mint mindenki az én koromban erről álmodik. És velem megtörtént. Elvesztem azokban a szemekben...Szinte tudtam, és most fogtam csak fel teljesen, beleszerettem Tom Kaulitzba, visszavonhatatlanul...Nem tudtam, hogy ő mit és hogyan érzett rajtam, sőt talán, míg én azon gondolkoztam, hogy mennyire belezúgtam, és letudnám élni vele az életem (ami nálam igen nagy szó) ő csak feltűnően bámulta a dekoltázsom. Kicsit el is pirultam, mert nem ahhoz voltam szokva, hogy egy pasi ennyi ideig bámulhasson, mert általában, ha ilyet meglátok, puffogok és szemétkedek. De nála nem. Hagytam... Tudtam, vagyis gondoltam, hogy csak a szexre megy, egy kis újjabb bábú a gyűjteménybe... igen, de én ezt nem akartam...

-Tudod- szólaltam meg, mikor már eleget gyönyörködtem az arcában és kezdett kicsit kényes lenni- ez Minden amit Valaha Akartam, és...

Nem hagyta, hogy befejezzem, lassan közeledett felém, lassan és kínzóan. Tudtam, hogy nem szabadna megadnom magam, mert csalódni fogok, és a csalódásokból már nekem eléggé kijutott ebben az életben. De elvesztem, az ajka súrolta az enyémet, nem csókolt meg. Egyszerre fáztam és melegem volt. Éreztem, ahogy a hideg piercingje csikálja a szám alját. Eddig csukva tartottam a szám, de feladtam, kinyitottam majd....

- ááááááááá- ez olyan Lilos sikítás volt, egymásra néztünk Tommal, majd vártuk a további fejleményeket- Bíííííííííííííííííííllll add visszaaa! MooooosssTTTT.....

Az idilnek, vége lett. Gyors leráztam magamról Tomot, már amennyire tudtam. Felpattantam, majd ránéztem, éreztem magamon, hogy tűzpiros az arcom, mégis libabőrös vagyok. Nem szóltam semmit. Gyors kisiettem a szobából. Hallottam vmit, hogy mormogott, de nem hallottam. Siettem, a még mindig sikítozó Lilihez. Mikor beléptem a 'medencés szobába' nem fogtam fel ami a szemem elé tárult. Még mindig sokkban voltam...Azok a szemek...Az a száj, Az a kábító illat...olyan mint a drog...

-Katttaa!!!!-zökkentem vissza.És csak ekkor esett le. Egy hatalmas medence volt előttem. A víz kék, tiszta. Bill a lábam előtt volt a vízben. Valaminek iszonyúan örülhetett hisz, olyannyira mosolygott, mint még embert nem láttam. És most már arra is rájöttem, hogy miért. Lilo, a medence túlsó oldalán volt, hátatfordítva nekem. És még igy is feltűnt, hogy nincs rajta felső. Persze melltartó volt, de szokatlan. Ekkor vmi vizeset éreztem a fejemen. A kedves Bill aki még mindi előttem 'úszkált' hozzám vágta azt a fehér fölsőt, amit vhogy, ami számomra MÉG rejtély Liloról vakart, vagy tépett??? le.

-ez az Kata- örült Lilo- és most ad ide!!

Adjam neki oda?? Legyek kedves?? Nah nem nem vagyok én olyan fajta, majd egy ördögi mosollyal az arcomon megszólaltam.

-Tudod, ahhoz tenned is kell valami- majd Billre néztem, akinek a mosolya ha lehet megkétszereződött.

-Igen- szólalt meg a hátam mögül Tom- De mivel Bill is ilyen 'kanos' csirke volt és leszaggatta a kancájáról a pólót, amihez külön gratulálok, de neki is lesz vmien feladata,hisz ez elég nagy bunkóság volt-majd testvérére nézett akinek a mosolya eltűnt, mintha ott sem lett volna. Tudta, testvére nem kíméli meg ha szivatásról van szó....

Folyt. köv.

Temsztől szemben állt Bill Kaulitzcal, eléggé intim pozicíóban.

-Mindent láttam-morogta Bill, Lilo immár nedves hajába.

-Honnan?-kérdezte zavartan, mert félt lefelé nézni, hiszen ha Bill ott áll előtte egy szál semmiben az eléggé érdekes lesz.

-Nyugodtan lenézhetsz-Bill, mintha olvasna a lány gondolataiban-múgy meg innen láttam.

MAjd a zuhanyrózsára mutatott, amin igaz eléggé torzan de belehetett látni az egész fürdőszobát. Lilo, még mindig nem mert lenézni, de ekkor Bill megfogta kezét és a combjára irányította. Megérezte, farmer volt rajta, de felül nem volt semmi.

-de hogy...-kérdezte volna.

-tudtam, hogy jössz- vigyorgott a fiú- amúgy meg jól esik reggelente fürödni, csak nem ilyen göncben hanem szabadon.

Persze, Lilo egyre kényelmetlenbbül érezte magát, hisz a pasi aki mellesleg élete vágyálma volt ott állt elötte egy farmerban, fesőteste csupasz volt, és izgatóan szexin folytak ról kisebb-nagyobb vízcseppek.Mikor már bő 5 perce nézték egymást...

-öhm...azt...szzz. azt hiszem én megyek-nyögökte Lilo.

-nah nem, ezt nem úszod meg ennyivel!!még nagyob száraz vagy-majd felkapta, kirontott, vele a fürdőből és a szobából, majd le egyenesen az alsó szintre be egy szobaszerűségbe, ahol volt egy medence, és már csk egy csobbanás volt. Mindketten a vízben landoltak.

nálunk.

Majd elindultam a legbüdösebb sarokfelé, biztosra vettem,hogy Tom ott alszik :D, útközben pár ablakot kinyitottam, és elértem a fürdőszobamelletti hálót. Beléptem. Az ágy felvolt túrva, szanaszét polók nadrágok, hajpéntok, boxerek épp kezdtem volna becsukni az ajtót mikor....

Mivel a szobába nem volt valami világos nem láthattam, csak érezhettem, hogy valami hozzáért a lábamhoz. Nedves és büdös volt.

-Tom!!Tom-sutyorogtam, mert a félelem már kezdett elhatalmasodni felettem- Tom légyszíves válaszolj mert ez nagyon nem vi...

Ekkor valami megint hozzá ért a lábamhoz, egy kis hideg levegőt fújt és egy adag nedvesség 'rakott' rám.

-uriiiiiissssssstttttten-visítottam, elkezdtem rohanni a kijárat fele, mivel időközben már jócskán a szoba közepefele álltam, de ekkor vmi kemény, mégis gyengéd kezekbe estem. És csak végeszakadhatatlan nevetést hallottam.

-kapcsold már fel a villanyt te bunkóó állat-nyöszörögtem Tomnak, mert pár pillanat alatt leesett, hogy kinek a karjaiba zuhantam.Mivel az illata..nos azt bármilyen körzeten belül felismerném.

*röhög.

*röhög.

*röhög.

-Ttttooooooooooomm!-szóltam rá, de most arra is rájöttem, hogy min röhög. Mivel az a monstrum, ami megéríntette a lábam, hozzáteszem még most sem tudom mivolt, annyira megijesztett, hogy egyenesen Tom karjába futottam, de ráugrottam, és csimpaszkodtam rajta mint egy makimajom az anyamajmon. Vszínű, sejthette, h min filózok, mert kezét széttárva végig nézett rajtunk. Az ő szemszögéből és érdekes lehetett, mivel a lábamat összekulcsoltam a derekánál és nem eresztettem a szorításból.

-Figyelj-szólt, még mindig röhögött- nekem ez a felállás nagyon tetszik- majd jól belemarkolt a fenekembe.

-Tom, azonnal kapcsold fel a villanyt!-szóltam rá némi 'kedvességgel' a hangomban.

-Mondom nekem így tetszik-de gondolom villámokat szórhattam a tekintetemmel,mivel- de tudod a kapcsoló kb. 3 méterre van, és elég érdekes lesz így odasétálnom, mert-itt kicsit dobált magán-nem vagy vmi pihe könnyű.

-hát azt felejtsd el, hogy leteszem a lábam, tőlem így maradhatunk nekem nagyon kényelmes, de neked kényelmesebb lenne ha elsétálnál a kapcsolóhoz.

-akkor nincs más választásom-majd elindult, de semmi jelét nem mutatta, hogy nehéz vagyok.

-nah készülj fel, mert jön a szörnyeteg és megesz- a végét elröhögte és felkapcsolta a villanyt.

Ekkor láttam meg, hogy az a monstrum egy kutya. Nagyon édes kutya.

-Ügyes voltál, Balu- szólt a kutyájának Tom és kacsintott egyett a arra. Majd rám nézett én még mindig csüngtem rajta és nem kapcsoltam, hogy le kéne 'másznom'. Nem tértem magamhoz..Képes volt betanítani egy kutyát ilyenre? de hogy? 100 meg 100 kérdés zakatolt a fejemben, mikor azt vettem észre hogy az ágyon fekszek és fölöttem Tom Kaulitz vigyorgó feje nézeget..

Eközben Lilo felsőszintre indult, ott is büdös volt de talán enyhébb, mint a földszinten. Hamar megtalálta a szobát, benyitott, az ágy közepén egy hosszú emberformájú alak aludt, gondolta, ha az ő reggele szarul kezdődött kezdődjen Billnek is szarul. Majd szép lassan odalopózott az ágyhoz, majd felemelte a paplant mikor....

Mikor éneklést hallott a fürdőszobából.

-és akkor kivan itt-beszélt magában majd a paplanra mutatott. Felemelte és egy írtózatosan nagy kutya fetrengett.

-fúújjj kutya az ágyban, de undorító- mormogott, majd figyelmét jobban lekötötte a fürdőszobából kijövök éneklés.

Fogta magát és benyitott, a fürdőkabin elvolt húzva. Hátal állt neki Bill, a haja már nedves volt, hátáról szél lassan folyt végig a víz. Csak addig lehetetett látni, mivel utánna már nem átlátszó üveglap volt.De akarva akaratlanul Lilo megnyalta a szája szélét, és ördögi tervet talált ki, mikor egy frissen előkészített törölközőt vélt felfedezni a zuhanykabin melletti álványon. Lassan odalopakodott, még levegőt sem mert venni, mert csak annyi kell neki, hogy Bill megforduljon. Nem elég, hogy lőtek a tervnek, de még Bill előtt is ég egy hatalmasat. Minden simán ment, már a kezében volt a törölköző, és indult volna kifele amikor egy kéz megfogta és berántotta. Ezután csak langyos vizet érzett egész testén.

Temsztől szemben állt Bill Kaulitzcal, eléggé intim pozicíóban.

-Mi folyik itt?-üvöltöttem el magam, betelt a pohár a Lili nem szól, pedig látta a Tom kezében a rögzítőt nem értek semmit.

Körülnéztem.

Tom, olyan pillantással nézett rám, hogy ha a szemével tudna 'szeretkezni' nekem végem lenne.

Bill, olyan kárörvendp pillantással nézett Lilora, hisz holnap csak az övé a lány.

Lilo pedig...nem stimmel valami, igen itt valami nem stimmel.

-figyeljetek egy kicsit- Bill, Lilo ám nézett és Tom a lehetőnél még 'éhesebben' bámult rám.-addig, még értem, hogy engem megszivat ez a kedves idézőjelben ' férfi' itt előttem-persze Tomra mutattam- de drága Bill, te meg a Lilo.. szóval ő miért is van benne a képben.

Reméltem, hogy ezzel megszabadítom, de csak még nagyobb mosolyt villantott felém Bill.

- Azt hiszem, hogy ezt a Lilinek kéne elmagyaráznia.

-Szóval?- majd kérdően Lilora néztem.

- Azt hiszem ezt beszéljük meg kinnt!- szólt.

Majd elindultunk az atjó felé és a szokásos hangot hallottam magunk mögül:

-héé ácsi ácsi-megfordultam, majd Tom éppen abban a pillanatban dobta az ajtókulcsát a boxerébe.

-fuu, hogy te mekkora egy vérbeli bunkó állat roha....-mondtam volna a szebbnél szebb szavaimat rá, mikor Lilo elkezdett ráncigálni az erkély felé.

Kinnt volt egy kis asztal két székkel, az asztalon egy hamutál ami most kezdvezően hatott a hangulatomra.

-nah mi ez az egész?-szegesztem Lilonak a kérdést-oké addig világos, hogy én, meg igen részben te is benne voltál, de miért nem szóltál a felvételről, amikor láttad?

-szóval, tudod reggel, amikor behoztad azt a dögöt és bezséltél róla elfelejtettem elmesélni egy kis incidensemet.

Hatásszünet.

Hatásszünet.

Hatásszünet.

Hatásszünet.

-a rohadt életbe Lili monddd márr!!- ordítottam, erre a fiu is odakapták a fejüket, de különkéépen nem foglaloztak vele.

-jajj de olyan cikiii basszus-kezdte- szóval nekem kellett kipakolnom a 485-ös szobát, rögtön tudtam, hogy vmilyen furcsa ember holmijai, mert kitüntek a szokásos hétköznapi ruhatárból. ésss... nah pakoltam ki közben 5 óra volt és a portás mondta, hogy 7 óra fele végezzek. már fél 7 volt mikor találtam egy ök szép érdekes órát, nem igazán láttam rajta márkát, de valami megragadott benne, gondoltam felpróbálom, mert abból nem lehet semmi bajom. és ott kezdődött minden 7-kor ki kellett mennem gyors összeraktam a cuccaim, mert nem akartam találkozni a vendéggel, de amilyen balszerencsém van épp velem szemben jött a szoba lakója, de nem egyedül. az egyik magas volt barna hajú, kék szemű átlagos srác, aki mellette jött annál inkább, de nem foglalkoztam vele, mert te akkor küldett az sms-t, hogy fontos mondani valód van. mentem lefele a lépcsőn amikor a szokásodhoz hívően nem tudtál 5 percet várni és már csörgettél, és akkor vettem észre, h a karóra rajtam maradt, nem tudtam mit csinálni ezért visszaszaladtam, és szerencsére nem volt senki a szobában.gondoltam gyors leveszem, és visszarakom a helyére és akkor vége ennek  rémálomnak, igaz hallottam vmilyen fura kattanást de nem foglalkoztam vele.

-oké, Lilo, ez mind szép és jó de Bill, hogy jön a képbe?- kérdeztem értetlenül.

- hát úgy, hogy az ő szobáját pakoltam ki, és az őr óráját próbáltam fel és amikor visszamentem csinált egy fényképet, hogy másnap feltudjon jelenteni, de nem tette, mert felismert amikor kiestünk a szekrényből.szóval érted??-kérdezte reménykedve, hogy nem kell többet regélnie.

-igen és amikor az előbb én azzal a majommal beszéltem, Bill megmutatta neked a képet és kész el van intézve a holnapunk- montam sokatsejtetően.

-igen- válaszolt ő is bár egy kis mosoly bújkált az arcán.

Másnap.

Este még megbeszéltük, hogy mikor kell átmennünk hozzájuk, hisz kitalálták, hogy nekünk kell felébreszteni őket.

- ez komolyan hihetetlen!! nagy nehezen megszerzem ezt a munkát és 'lakást1 erre két ugri-bugri majom képes elcseszni az eddigi fáradozásaimat- dünnyügött, pufogott Lili, (hát ilyen amikor bal lábbal kel fel)

-ne izélj!-nyugtatgattam, már amennyire lehetett- túléljük, hisz kell ez a munka, most felébresztük őket, majd pár piát odabszunk eléjük azt csá!

-áhh akor is!-folytatta- nem hiszem el hogy mindig csak MI csak AKKOR folyamat mindig MI kerülünk ilyen helyzetekbe.

-nah menjünk-mondtam.

Az öltözködést nem vettük komolyan, mindkettőnk kényelmes ruhát választott.

Mikor beléptünk, a szobába, azt hittük, hogy elájulunk, oroszlánszag áramlodt csak onnan.

-öhm akhor kehreshd mheg Thohmot-nyökögte Lilo,mert bekellett fognunk az orunkat.Én csak felmutattan a hüvelykujjam, jelezve, hogy OKÉ.

Majd elindultam a legbüdösebb sarokfelé, biztosra vettem,hogy Tom ott alszik :D, útközben pár ablakot kinyitottam, és elértem a fürdőszobamelletti hálót. Beléptem. Az ágy felvolt túrva, szanaszét polók nadrágok, hajpéntok, boxerek épp kezdtem volna becsukni az ajtót mikor....

Eközben Lilo felsőszintre indult, ott is büdös volt de talán enyhébb, mint a földszinten. Hamar megtalálta a szobát, benyitott, az ágy közepén egy hosszú emberformájú alak aludt, gondolta, ha az ő reggele szarul kezdődött kezdődjen Billnek is szarul. Majd szép lassan odalopózott az ágyhoz, majd felemelte a paplant mikor....

-TOOMMMM-harsogta önelégült vigyorral- Visszajöttek!

Majd megvárta, míg felkelltünk, és kinyitotta az ajtót, ezzel jelezve, hogy menjük be.

-Sziasztok! Én Tom Kaulitz vagyok! -nyújtott kezet felénk.

-Én meg Bill Kaulitz, de ha jól sejtem ezt is tudjátok.-majd sejtelmesen ő is kezet nyújtott.

-Én öhm ....Ő öhm én..őőő Li.én K....- kezdtünk egyszerre.

Persze a következmény várható volt. Hatalmas mosolyuk mégnagyobbra húzodott.

-Igen, jól sejtettem-kezdte Bill- ti szeretettek/szerettek minket.

-Miért vagy olyan biztos magadban?- erősödött meg egy kicsit Lilo hangja.

-Hát...-kezdett bele- hol is kezdjem- majd egy kicsit közelebb lépett Lilohoz- az arcodról eleve sugárzik a hitetlenkedés és az öröm.-majd még közelebb lépett, így márcsak fél méteres távolság volt köztük, persze a magasságuk kiemelkedő volt, míg Lilo 164 cm-er volt, addig Bil elérte lassan a 190 cm-t-a kezed remegését még innen is látom- még közelebb lépett, és a nagy és hosszú lábainak köszönhetően Lilo előtt termett és már csak centik választották el egymástól, és Lilo már érezhette a homlokán Bill finom lágy lehelletét. Majd Bill közel, nagyon közel hajolt Lilo füléhez és így suttogot: a szíved meg úgy érzem ki akar ugrani a helyéről- és ekkor már a keze Lilo szíve fölött 'tért nyugovóra'.

Következmény persze ebből is lett. Lilo, épp, hogy megtudott állni a saját lábán, mert Bill nem tévedett, minden amit elmondott lejátszódott benne. Lilon, láttam, hogy most már eléggé instabil lábakon áll ezért...

- Öhm, na jó azt hiszem mi megyünk- mentem oda az ájuslás határán lévő barátnőmhöz, kézen fogtam és az ajtó felé igyekeztem vele. De ekkor Tom egy határozott mozdulattal előttem termet és becsapta az orrom előtt az ajtót, kulcsra zárta és felemelte a magasba. Persze ugrándozni nem kezdtem el, hisz itt is méretes különbségek voltak. Mivel a 160 centi a 189 centi lényegesen különbözik.

"oké, kertitörpék és a villanyoszlopok játszmája- gondoltam."

- Te meg mit akarsz tőlem? -kérdeztem villámló szemekkel, ekkor éreztem, hogy a mellettem álló Lilo kezd visszatérni a földre, mert már nem kellett olyan erősen szorítanom a karját.

- Rosszul kérdezted!- majd odament széles vigyorral a tesvéréhez, aki már lehuppant egy kényelmes kanapén.- Ugyanis MI-majd testvérére nézett- MI mit akarunk tőletek!

-Nah jó ez nem vicces ez nem...

- Nem viccnek szántam- szólt bele Tom a mondókámban.

- Most azonnal, odaadod a kulcsot, vagy nem állok jót magamért! -és jéé visszatért a földre Lilo.

-Miért?- állt föl Bill a kanapéról, majd ugyanolyan közel férközött Lilohoz és a fülébe suttogta- Mit csinálsz? Elég nagy itt a hely- körbenézett- miénk a terep- majd egy olyan ördögi mégis angyali mosolyt küldött Lilo felé.

-Hogy te mit képzelsz, te kis felfu...

-Állj. Állj, Állj.- most már az én türelmem is elfogyott- mondjátok el, hogy miért zártatok ide be és mit akartok! És fogjátok rövidre, mert nekünk holnap dolgoznunk kell!

-Igen, igen- szólalt meg Tom- holnap lesz az a buli amit mi szervezünk.

Ezen a mondaton, még a szám is nyitva maradt, persze ezt Tom kihasználta, és odajött közelhajolt, és finoman az ajkamhoz ért és összecsukta.

"-nah pff, látszik, hogy testvérek"- forgattam a szemeim majd egy lépést hátráltam, Lilo is ugyanerre gondolhatott, mert hasonlóan cselekedett.

- Szóval- folytatta Bill- a holnapi bulin ti dolgozni fogtok mint...

- mint felszólgálók- vágtam bele a mondatába nagy vigyorral, hisz azt hittem, hogy takarítót akar mondani. De a mosolya még mindig nem hervadt le.

-Igen, mint a mi külön felszogálóink- közölte a szokásos vigyorgásával.

Persze mi értetlenül néztünk rájuk, és már kezdett idegesíteni, hogy azt a tipikus vigyorgást nem lehet lelohasztani az acukról.(bár tény és való, ennivalóak voltk ilyenkor). Kezdett lassan derengedni, hogy miről beszélnek...de nem az nem lehet...

-Ti most arra céloztok, hogy a ti kívánságaitokra fütyülni fogunk?- kérdezte Lilo, megelőzve engem, (hát igen, egyszerre forog az agyunk).

-Igen- kiálltották egyszerre, majd Bill egy kis tapsikolárt is intézett hozzá.

-Már bocs- most rajtam volt a sor, odamentem Tomhoz, ahogy ö az előbb, megfogtam a nevetéstől rázkodó száját és megállítottam, majd lassan a füléhez hajoltam:

- és ez hova van leírva?-kérdeztem önelégülten.

Majd erre mindkettő gondolkozásba esett.

-Ez igaz sehova- mondta Tom- de...

-Hééé-vágtam bele- innentől kezdve nem érdkel a hülye kis mondani valótok minket- majd megindultam az ajtó fele.

- DE- folytatta Tom- mivel a kis akciód amit az ÉN szobámba hajottál végre, és itt célzok az alatt, hogy elloptad a macskám-megállt és megvárta, míg szembefordulok vele- tartozol nekem legalább ennyivel, és örülj, hogy nem kérek többet.- majd kacsintott.

-Ezt nem tudod bebizonyítani- morogtam rá- Lilo gyere, rosszul vagyok már ezektől!!

De ő nem jött, mert már rájött valamire amire én még nem. Majd a fejét csóválta.

- Oké tőlem itt maradhatsz, én megyek!- majd megindultam.

- Héé ácsi-ácsi- fogta meg a karom- süket vagy?-kérdezte szokásos vigyorgó arcával.

- Nem, nem vagyok süket- emeltem fel a hangom, ránéztem Lilora aki eléggé erősen nemet intett, gondolom kussoljak, de annyira felidegesített ez az egész szituáció, hogy mondani kezdtem- Ugyan kedves Tom, ezt nem tudnád bebizonyítani, hogy elvittem a macskát, sőt nekem lenne jogom Téged fenyegetni az állatkínzásért-itt rápillantottam Lilora aki egyre hevesebben nemet intett- És igenis elvittem, de Lilo rábeszélt, hogy hozzuk vissza, mert ezzel kitudnátok minket rugatni, ezért visszahoztuk, és max annyi bizonyítékotok van rá, hogy láttatok kiesni minket a szekrényből, de mivel nincs itt kamera...

De ekkor, olyan hangos nevetésben tört ki Tom, hogy még a másik szobába is lehetett hallani. És ekkor vettem észre, hogy az egyik kezében egy magnókazetta felvevő és lejátszó egyben. Benyomta a play- gombot, majd szépen visszahallatatta velem amint az imént elmondtam. Én csak néztem, és legelőször azon futott át az agyam, hogy Lilo miért nem szólt.??

- Ez nem elég bizonyíték neked cicám?-majd odajött hozzám és csillogó szemmel magához húzott.

-Nem vagyok a cicád!-majd levakartam magamról a kezét.

- Dehogyisnem holnap egész nap igen, szóval reggelire ezt meg ezt kérek...-és sorolta és sorolta.

Én csak áltam bambán és még mindig ott furakodott a fejemben a kérdés hogy Lilo, miért nem szólt.

-jah- folytatta Tom- mivel ilyen kis vadmacska nyelven beszéltél velem, holnap bemutatod azt is, hogy, hogy táncol egy ilyen kis vadmacska rajtam.

Én álltam és vártam...álltam és vártam.......

MI FOLYIK ITT?

Jelen.

-nah itt vagyok!-mentem vissza Liliékhez Kevinnel együtt- bocsi, hogy eddig eltartott de veszekedtünk egy sort és elment-majd egy sokat sejtető pillantással Lilire néztem, ő persze megértette.

-tartsunk szünetete?-kérdezte-Ginának úgy is pisilnie kell!

Majd a kislány befutott a házba, Kevinnel együtt.

-nah mivan mivolt? a szokásos- kérdezte tőlem Lili.

-áhhh igen, mindig minden baja van, hogy ez így nem jó, meg Kevin így meg úgy, meg ugye mondom neki h sosincs itthon...aztán jah, meg ott van az a csaj ...

-nah megjöttünk-kiáltott boldogan Gina.

-rendben- váltottam normális hangulatba- akkor folytassuk.

-most te-mondta Lili, persze gyors elhadarta, hogy hol tartottunk.

Múlt.

Mikor elértünk a saját szobánba csak akkor esett le, hogy kik előtt égtünk egy hatalmasat...

'-de nem az nem lehet!-gondoltam magamban, inkább nem szóltam Katának.

Bementünk a szobába és csak néztünk magunk elé. Majd egyszerre:

-te ez nem a -kezdtük és a végén röhötünk.

-de akkor most mit csináljunk?-szólalt meg Kata.

-hát menjünk vissza!csak mit hozzunk fel.vagy mi?

-mittom én? de erre vártunk már nem tudom mióta!

-igaz, de úgy hallottam, holnap buli lesz itt a Hotelben, az alsó szinten ahol van a minibár.várjuk meg, tuti ott lesznek ők is, hisz zártkörű buli lesz, mert vmeiknek szülinapja van és...

-zártkörű itt a hagsúly!-kotyogott bele Kata a mondani valómba.

-zártkörű, de mi leszünk a felszolgálók.

-és szted nem lesz gáz, hogy tegnap még a szekrényekbe lógtunk most meg ott??

-dede...de ugyis kitlálunk valamit!-vigyorogtam.

-oké.

-akkor aludjunk!-én

-oké-Kata-az lesz a legjobb!

-oké-én

Majd egyszerre keltünk föl és siettünk a bizonyos szoba felé. Az ajtó elött megálltunk kicsit hallgatóztunk, de persze a hülye Kata rálépet az ígyis defektes kisujjamra és én visítottam egyet és magammal rántottam a földre. Erre persze nyílt az ajtó.

Fekete bakancs.

Feszülős nadrág.

Egy halálfejes öv.

Egy csillag integet egy 'izmos"hasról.

Majd egy fekete poló, pár színes vonalak összekuszálva.

Két kéz, az egyiken tetoválás: Freihet '89 .

Majd egy fej, amelyen egy ördögi vigyor és egy ördögi szempár ült.

-TOOOOMM-harsogta önelégülten- visszajöttek !!!

-Úgy látom nem is ok nélkül...- dadogtam.

És akkor ott termett előttünk Fredi és Jason. Jason elkezdett énekelgetni Lilinek, hogy mély álomba szenderedjen, Fredi meg elkezdett engem kergetni a baltájával, már épp aprította a kezem mikor...

-anyyyyyyyyyyyyyyyyyyaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa-tértem észhez és csak azt láttam, hogy a kis Gina anyjához bújik.

Lili persze úgy nézett rám mintha megtudna ölni. És persze a fiamnak sem kellett több.

-Ginaaaaaaaaa- majd kapucniját a fejére tette- amikor éjjel elalszol, előveszem a baltát és...

-Kevin, nyomás befelé most jött meg apád- mondtam neki eléggé indulatosan, és mikor már ős is meghallotta a kocsi ajtajánák csapódását rohant is.

-Figyelj Gina-fordultam az anyja karjai közt síró lányhoz- csak vicceltem, nem komoly, és tudod mit mondj Kevinnek?

-Nah elég-mordult fel Lili- gyere!-majd közénk ültette a hintaágyba- meséljük tovább.

-és Kevin?-kérdezte.

-elvan az a lökött apjával.-mondtam-meg úgyis ez inkább egy lányos sztory, és tudom, hogy csak azt várja, "hogy tudtam, ő az én apukám,ő tud ilyeneket megcsinálni" szóval folytassuk, nah meg most tömi a majmot az apjával.

-Kata, nem mondod komolyan, hogy te főztél?-kérdezte ijedten Lili.

-Jah nem dehogy csak múltkor loptam a hűtötökből egy kis ételt!-vigyorogtam.

De mire szólalni tudott volna folytattam a történetet.

Épp, hogy fel tudtam fogni, hogy Lili feje 2-őt pattant a padlón, felfogtam akkor láttam,hogy egy villanyoszlop áll előttem, persze voltak kezei ás lábai is szeme szája. A többit nem láttam mert a fejébe volt húzva a kapucnija, mellette pedig a délután elhagyott felmosorongyom hevert, de érdekes volt, mert ennek is volt keze meg lába sőt a rongycafatok között szemeket is véltem felfedezni. Szerintem Lili is ezen agyalt, mert ő is felmérte a terepet, majd mikor rámnézett...

-Kaaaaaaaatttttttttaaaa!-mély merengésemből egy mély dörmögő hang zavat meg és nem csak engem, mellettem ülő Lili is Gina is ugrott egyet.

-Mit akarsz már megin?-fálaszoltam nemtúl kedvesen.

-Gyere ide!!-üvöltötte.

-Ha akarsz valamit gyere ide te!-üvöltöttem vissza-nah jólvan mindjárt jövök, mert már megin biztos elkezdték egymást dobálni kajával-forgattam a szemem-meséld te tovább- fordultam Lilihez.

-Oké, de siess.

Szóval ott tartottunk, hogy...

Ránéztem Katára, és láttam rajta, hogy nemsok hiányzik, hogy szarrá röhögje magát, ezért gyors megfogtam a karját és kirohantam vele a szobából. Mikor elértünk a saját szobánba csak akkor esett le, hogy kik előtt égtünk egy hatalmasat...

-Te Kata ezt most tényleg komolyan gondolta?-súgta Lili mikor 22:50-kor a 483 szoba ajtaját nyitottam.

-Alap-kiváncsi vagyol nagyon- súgtam vissza.

Majd belépetünk a szobába. Mindenhol hevert valami, az ágyon a földön, a kanapén és még a tv tetején is.

-Nah ezért érdemes volt kitakírítanom!-kezdtem el puffogni.

És csak arra lettem figyelmes, hogy Lili a kezemben lévő dobozt bedobta az ágy alá engem meg betudszkolt a szekrénybe, persze ő is jött. És miért? A folyosón lépteket hallott, ami egyre közeledett végül...

-Nah itt van- mondta egy mély hang- az ágy aladt nem találta meg a kiscsaj, pedig azt hittem, hogy esze is van annak a kis takarítónak, mit ne mondjak jól nézett ki szívesen...

Erre csöndben maradtak mert olyan ideges lettem hogy elkezdtem kaparni a szekrény ajtót, erre Lili gyors mebökött és észbekaptam.

-Ez mivolt?-kérdezte egy kicsit magasabb hangú fiú.

-Nemtom, biztos a macska!-erre kifújtam a szúszt.

-Amúgy meg a takarítókról ne is beszéljünk, direkt mondtam, hogy a fürdöszobában rend legyen, erre...

És erre Lili kezdte el kaparni a szekrényt, és halkan a fülembe súgta "kis rohadék, egy órán keresztül sikáltam a kádat".Persze a szobában megint csend lett.Látni nem láttunk semmit, csak arra lettünk figyelmesek, hogy suttogott vmit a két illető és kimentek a szobából.Én aligcsapodótt be az ajtó már elkezdtem:

-"azt hittem,hogy esze is van annak a takarítónak"fúú bazdmeg csak lássam mag úgy megetetem vele a mocskát!!fúú a köcsög szemét- dünnyögtem ezerrel, mikor Liire néztem és az meg remegett mint a nyárfalevél.

-mivan mi a baj?-kérdeztem.

-vmien kéz megfogta a lábam!-körübelöl egércincogáshoz hasonlított a hangja-ott a szellőlő nyíásból-majd arra fele mutatott.

Én meg csak egy suhanást láttam, nem tudtam mire vélni, de a szívem már a torkomban dobogott.Mikor...

-áááááááááááá-megin megfogta-majd kirontott és egy nagy csattanást hallottam.

Nekem a fejem tele volt ruhákkal alig bírtam leszedni magamról közben pedig mondtam"Tudtam én, hogy nem stimmel itt valami" Majd kiléptem a szekrényből és megszólaln is alig bírtam...

-Úgy látom nem is ok nélkül...- dadogtam.

-jajj Lili ne húzzd az agyam monnd már!!!

-várj megmutatom!-majd kiszaladt a szobából persze útközben megbotlott a nemlétező küszöbben, de már hosszászoktam.

Miközben ő valamit nagyon kutatott, én elkezdtem keresni a cigimet mert rájöttem hogy mi hiányzik. Majd Lili visszajött és valamit tartott a hátamögött.Majd a kezembe nyomott egy madártollat, de nem is igazán egy madártoll volt, hanem egy bot aminek a végén összevissza lógtak a tollak.Én nézegettem egy ideig, de nem igazán fogtam fel, hogy mit is akar ezzel, majd mikor lesett, a cigi kiesett a számból és olyan hangott adtam ki mint a malacvinnyogás.

-neeeeeee............naaaaaaaaaa neeeeeeeeeeeeeee.....neeeeeeeeeeeeeeeeeeeee.........naaaaaaaaaaaaaneeeeeeeeee te most szivatsz ugye??? mondd hogy szivatsz???

-tudom, tudom én is így kezdtem- kezdte- emlékszel amikor egy hétvégére elmentem az Ágotához?

Én falfehéren ültem vele szemben és vmi bologatást csinálhattam a fejemmel mert folytatta.

-nah szóval akkor nem náluk voltam, csak nem akartam, hogy tudjad, eljöttem ide beszélni Daviddal, tudod az igazgató fiával és akkor mondta, hogy eltudja intézni, hogy itt lakjunk de cserébe kell vmit dolgoznunk. Én persze ugyanúgy mint te örültem, de mikor a kezembe nyomta ezt-majd rámutatott a kezemben lévő madárbaszásra-úgyanúgy néztem ki mint te- majd egy széles mosolyt megejtett felém.

-nah és akkor mondta, hogy nem olyan rossz állás, történnek izgalmas dolgok, mondjuk ezt nem fejtette ki, hogy mire gondolt ez alatt, és már volt olyan, hogy híres sztárok mint B...

-héé bazdmeg ég a szoknyád!!-visított fel, majd a szoknyámra mutatott amin az előző 5 percben égő cigim zabálta a szoknyám.

-De Lili- kezdtem nagyon komolyan őszintén- te is tudod meg én is tudom, hogy én ezt nem tudom, megcsinálni, még magam után sem tudok összetakarítani!!!

-Hát ezt most megkell tanulnod!-majd elkezdett röhögni.

Igazság szerint nem tudom miért röhögött.Hisz akadt olyan, mikor 12 évesen beléptem a szobályába és egy hangyaboly intekedett vissza, mival a 3 hetes pizzáját bedobta 'véletlen' az ágy alá.

-De Lili...

-Fűűű bazdmeg, itt vagyunk egy luxuslakosztályban elvan így is kényeszteteve a seggünk és nem vagy képes egy kicsit megerőltetni magad?- kikelt magából és ordítozott.

-Nah jó oké megpróbálom.-nyugodtam bele.

-okés akkor itt az eheti beosztásod-majd a kezembe nyomott egy papírt.

Majd végig futottam, és megakadt a szemem a holnapi szoba számon. 483. Miért ismerős nekem ez annyira?

Másnap este.

-Nem bírom, fáj a lábam, fáj a kezem, állandóan tüsszögök piros az orrom emelett wc illatosított érzek még a könyökömön is,ráadásul valamilyen hírességek jöttek, és külön kérte az egyik, hogy rendkívül tiszta legyen a szobája- jött be a szobába Lili nyavajogva.

-Te beszélsz, én nekem kotonokat kellett kiszednem az ágyból, bár ez nem igazán érdekelt-majd mosolyogva elindultam a földön fetrengő Lilihez- De figyeld mit találtam. Nem tudom milyen szadista lehetett, de megsajnáltam és muszáj volt elhoznom. Tudom, hogy te utálod a macskákat, de ez a barom akinek a szobájába volt berakta az ágy alá. És képzeld...

-Te hülye vagy első nap már rögtön csórsz is??-kérdezte villámló szemekkel de azért egy mosolyt is megeresztett.

-nem csórtam életet mentettem-majd nem tőrödtem Lili villámló tekintetével- amúgy szerintem ez a cica egy szivatás része lehetett, mert a doboz mellé egy adag zsepit is odarakott. És a legjobb az éjjeliszekrényen találtam egy levelet.

Majd odaadtam Lilinek és hangosank olvasni kezdte:

" Öcsi!

Beszeresztem a dögöt! Már csak megkell várni az estét és akkor kell átmenni 488-as szobába mert azt kapta meg! Remélem nem találja meg egyik takarító sem, mert nagyon ideges leszek! 23:00-ra visszaérek a hotelbe taálkozó az én szobámban! 

ui.:Itt nem kell bújkálni!"

-Kata te meg vagy huzatva, h nem találják meg ezt a dögöt ki leszünk rugva, mert tessék itt van "egy takarító sem találja meg"-majd a kezembe lévő cicára mutatott.

-Nekem jobb ötletem van nézzük már meg hogy kik ezek és kiket akarnak megszivatni!-majd elúhuztam a zsebemből a kulcsot, amin a 483-as szám virított.

Ez hihetetlen. Álmomban sem hittem, hogy ez megtörténik velem. Miután Lili bejelentette, hogy elmegyek vele Németországba, a világ megszűnt körülöttem, és még csak most kezdtem felfogni, hogy egy repülön ülök. Talán jobb lett volna ha még hitetlenkedek egy sort, mert mikor kinéztem az ablakon egyszerre fogott el a szédülés hányinger sikítás sírás röhég. Persze Lili ezt észre sem vette, csak ült becsukott szemmel és a szokásos számát hallgatta. "Human connect to humen...Boy needs girl, know what to do..."

Ez egy kicsit elterelte a figyelmem, de még mindig csak hebegni dadogni tudtam. Persze idővel másra koncentráltam, mert előttem egy igen helyes srác ült. Nem vol benne semmi különös, de elfogadtam volna mert jó hátsója volt. De mikor velem szembe fordult azt hittem szívbajt kapok, mert az egyik szeme jobbra a másik meg balra nézett. Így hát inkább hebegtem magamban tovább, mert Lilit nem volt szívem felébreszteni az álmodozásából...

....................................

-Te mondd ezt hogy a francba tudtad elintézni?-kérdeztem Lilit, miközben 3 böröndjével küszködve sétált át a zebrán.

-Majd meg..'megáll az első börönd felborult, visszaállítja'..nah szóval majd megtudod...'megáll a második börönd felborult, visszaállítja'...fűű bazdmeg segíts már!-motyogta, majd rám nézett, de én mint aki nem hall szájtátva bámultam a hotelt ami előtt álltunk.

-szóval?-kérdeztem, majd odamentem hozzá és fellálítottam a harmadik bőröndjét és vittem magammal, igaz így most nálam volt három, de cippekedés terén, én gyorsabb voltam.

-mondom-kezdte-majd megtudod.

Mikor a hotelbe beértünk talán még a nyálam is kifolyt a nagy csodálkozástól.Álmaimban sem hittem volna, hogy egyszer egy ilyen helyen kötök ki. A kezem már zsibbadt a böröndök cippelésétől, de ez mégsem volt annyira érdekfeszítő, mint amit láttam. A hotelbe beérve egy hatalmas szökőkút állt. A plafonon arannyal festett festmények, és gyémántból készült hatalmas csillár lógot a közepéről . Körbe nézve mindenhol méregdrága fotelek, asztalok, kárpitok. Szóval leírni nem igazán lehet. De tudtam visszakell térnem a valóvilágba.

-figyelj-fordultam a mellettem úgyanúgy bámészkodó Lilihez-ez minde szép és jó, és tudom, hogy imádod szopatni az agyam, de mit keresünk mi itt?

-hogyhogy mit?-értetlenkedett.itt fogunk lakni most egy ideig.

Majd fogta magát és oda sietett a portához, valamien papírt odanyomott a portás kezébe majd vigyorogva jött vissza. Akkor vettem csak észre, hogy a porta fölött szintén arany betűkkel ez díszelgett:  MARIOTT HOTEL

.....................

-Na idefigyelj- fogtam karon a táncikáló vinnyogó sipítózó barátnőmet, majd leültettem az ultra nagy franciaágyára, igen sajájta volt mint ahogy nekem is eg yluxus szobában- most azonnal elmondod, hogy miez az egész!!!

-ezt hogy érted?-majd butaságtól és értetlenségtől sugárzó arcal rámnézett.

-hogy hogy hogy értem?itt vagyunk egy 5 csillagos hotelben.egy 5 csillagos szobában ahol még a wc is 5 csillagos?rád szakadt a bank?kifosztottál vkit?arab felesége lettél?vagy mi?hogy csináltad ezt hogy idebejutottunk?hisz ilyenre nincs pénzünk!!!

-hát tudom..öhm.hát.hmmm.izééé...őőő.az..az tudod...úgy volt...hogy..ööhmm-makogott hebegett össze vissza és én már kezdtem félni, hogy amit mondani akar sikító fárszt fogok kapni.

-nyögd már ki basszus!-mondtam már neki nem igazán kedvesen-nah jó persze örülök hogy itt vagyunk de gondolom ennek valamilyen ára is van!

-hát tudodd...izééé...az igazgató fiával jóban vagyunk és elintézte nekünk a szobát -kezdte, majd idegesen rá néztem- szóval itt kell dolgoznunk mint...

-jajj te hülye ez tök jóó!! most megkönnybeültem azt hittem, hogy vmi komolyabb dolog?és mit kell dolgozni? bárban? esetleg a portán jajj tök jó...-lelkendeztem.

-hát nem igazán...a portán meg sem a bárban...hanem máshol...

12 évvel korábban.

16 évesek voltunk. Mégis a 16 évesek mit csinálnak. . .

Persze, álmodoznak. De mi nem is akárhogy. Lilivel éjjel nappal azon gondolkoztunk, hogy kerülhetnénk ki Németországba, hogyan lehetnénk sztárok...meg hasonlók.

Igaz, velünk különképpen Lilivel a véletlent is kizárva éredekes dolgok történtek.Persze lehet hinni, hogy megbolondultunk, de nem.Természetfelettien furcsa dolgok. Mintha mindin pontosan meg lett volna írva körülöttünk.Hogy mikor kivel, mit csinálunk stb.

Én, persze ezeket nem vettem komolyan, mert nem igazán hiszek benne. Lili, néha elbizonytalanodot néha felerősödött benne, hogy van aki vigyáz ránk. NEm lehet tudni.

Szóval szó szót követve, éltük az átlagos 16 évesek életét. Igaz mi nem igazán voltunk átlagosak. Legjobb barátnők voltunk mindig is, igaz volt, hogy veszekedtünk, de pár nap hét esetleg hónap alatt minden újra felhőtlen volt. Kiálltunk egymásért jóban-rosszban.

Talán még azt érdemes tudni, hogy két külön világban éltünk, míg ő szerelmet keresett én szerelmet taszítottam el magamtól, egy nagy csalódás következtében.

Ennyit érdemes tudni rólunk.

Megint a szokásos délutánunkat töltöttük, miközben azon agyaltunk, hogy hol töltük a 17 születésnapunkat.

A sulival sehogy se álltunk, utáltuk az egészet, az osztályt, a tanárokat, a termeket az egész környezetet sőt még a takarítókat is. Az utolsóval volt egy kellemes incidense Lilinek. Mert kitalálta hogy csórjuk el az egésztakarító szettét és dobjuk ki a kukába. Hát az igazgatónál végezte, én pedig kárörvendve röhögtem. A suliól ennyit. Mindeketten ott akartuk hagyni.

-És muszáj elmenned?-kérdeztem két korty kakaó között Lilit.

-Nem muszáj akarok-mondta-Most figyelj kibírod nélkülem a nyarat, előtte bulizunk egyett a szülinapunk alkalmából...

-nah meg bucsú buli-vigyorogtam-de hozzál nekem ám valamit!

-dehogy hozok!veszel majd magadnak!

-ezt hogy érted?

-jössze velem!

/És lényegében ekkor dőlt el minden . . . . .

Nyár volt. Kellemesen meleg, pont olyan mikor eltudod viselni ha a napon vagy. Az ég kék felhőt nem látni. Az utca szinte kihalt, hisz ilyenkor mindenki strandon van, vagy éppen valahol pihen. Játszótéren gyerekek játszanak, és az ő sikításuk, nevetésük, sírásuk törte meg a csendet. Szerettem a helyet ahol laktam. Egy szép kis falu a város végén. Az emberek békességben éltek egymással. Megtudtad csinálni, hogy éjjel nyitott ajtónál alszol el. Igen, szerettem ezt a falucskát. A házam milyen volt. Tök normális, otthonos, egy kis kert medence és az elmaradthatattlan hintaágy. És persze, a játszóház amit a gyerekeknek építettünk elmaradhatatlan. Én kis szabadidőmet kihasználvan a hintaágyon ülve cigiztem és az aznapi újságot olvasgatam. Mikor megláttam az elejét a nevetés urrá lett rajtam. Majd hangosan olvasni keztem:

-Tom Kaulitz és a gyerek...

Nem bírtam befejezni, mert hangos kiáltásra lettem figyelmes.

-Kataaaa!Gyere már nem bírom el mindkettőt.

Persze ez nem lehet más csak a szinte testvéremmé vált barátnőm Lili.Igaz már 29 évesek voltunk, a kapcsolatunk felhőtlen volt. Velem szemben lakott hasonló házban.

-Sokkal jössz nekem!-kezdte.-Már megint verekedett egy fiúval, alig bírtam leszedni róla. Komolyan mondom olyan mint te csak ő 6 te meg 16 voltál mikor mindenkinek nekimentél.

-Kevin, kisfiam miért csináltad?- fordultam a kisfiamhoz.

-Anya, az úgy volt, hogy Apa azt mondta, hogy szabad ha nem az van amit én akarok ...

Persze erre én vigyorogni kezdtem.Lili persze úgy nézett rám "tehüye neveld már meg ha az pja ilyen hülye".Majd a kezében lévő 5 éves kislányá Ginat letette az ölembe.

-Nem érdekel Kevin! Főleg nem az amit apád mondd! nem verekedhetsz majd csak 16 évesen- persze Lilire rá se mertem nézni, mert biztos elkezdte volna"teidióta."

-Anya, megígérted meséljétek el!-szólalt meg az ölemben ülő kis Gina.

-Jajj Lili ne mondd, hogy megint megígérted nekik!

-jajj bazdmeg-majd rácsapott a szájára, mivel gyerekek között voltunk-másképp nem tudtam elrángatni őket a játszótérről!

-keresztanyaaa-kezdett el ordítani Kevin- bazdmeeeeggg!!!

Majd rohanva befutott a házba.

-nah kössz-fordultam Lilihez.

-szóval ott tartottunk hogy elmesélitek nekem mégegyszer- fordult a kis Gina z anyjához.

-rendben, de előtte mondd a keresztanyának hogy hozzon kakaót!-fordult hozzám 1000 Wattos mosollyal Lili.

Én csak dünnyögtem egyet majd bementem a konyhába. Kevin persze megint feje tetejére állította a házat, de úgy döntöttem majd az apja összepakol.Majd a kakaókkal visszamentem Liliékhez, persze nyomomban Kevinnel.

-nah akkor kezdjétek.-mondogatta Gina.

-Kata most te kezded!

-Rendben.

-Minden ott kezdődőtt mikor egy délutáni nap lementem anyudhoz- fordultam Ginához- mikor meglátott visítozva fogadott.

12 évvel korábban . . .