-Mi folyik itt?-üvöltöttem el magam, betelt a pohár a Lili nem szól, pedig látta a Tom kezében a rögzítőt nem értek semmit.
Körülnéztem.
Tom, olyan pillantással nézett rám, hogy ha a szemével tudna 'szeretkezni' nekem végem lenne.
Bill, olyan kárörvendp pillantással nézett Lilora, hisz holnap csak az övé a lány.
Lilo pedig...nem stimmel valami, igen itt valami nem stimmel.
-figyeljetek egy kicsit- Bill, Lilo ám nézett és Tom a lehetőnél még 'éhesebben' bámult rám.-addig, még értem, hogy engem megszivat ez a kedves idézőjelben ' férfi' itt előttem-persze Tomra mutattam- de drága Bill, te meg a Lilo.. szóval ő miért is van benne a képben.
Reméltem, hogy ezzel megszabadítom, de csak még nagyobb mosolyt villantott felém Bill.
- Azt hiszem, hogy ezt a Lilinek kéne elmagyaráznia.
-Szóval?- majd kérdően Lilora néztem.
- Azt hiszem ezt beszéljük meg kinnt!- szólt.
Majd elindultunk az atjó felé és a szokásos hangot hallottam magunk mögül:
-héé ácsi ácsi-megfordultam, majd Tom éppen abban a pillanatban dobta az ajtókulcsát a boxerébe.
-fuu, hogy te mekkora egy vérbeli bunkó állat roha....-mondtam volna a szebbnél szebb szavaimat rá, mikor Lilo elkezdett ráncigálni az erkély felé.
Kinnt volt egy kis asztal két székkel, az asztalon egy hamutál ami most kezdvezően hatott a hangulatomra.
-nah mi ez az egész?-szegesztem Lilonak a kérdést-oké addig világos, hogy én, meg igen részben te is benne voltál, de miért nem szóltál a felvételről, amikor láttad?
-szóval, tudod reggel, amikor behoztad azt a dögöt és bezséltél róla elfelejtettem elmesélni egy kis incidensemet.
Hatásszünet.
Hatásszünet.
Hatásszünet.
Hatásszünet.
-a rohadt életbe Lili monddd márr!!- ordítottam, erre a fiu is odakapták a fejüket, de különkéépen nem foglaloztak vele.
-jajj de olyan cikiii basszus-kezdte- szóval nekem kellett kipakolnom a 485-ös szobát, rögtön tudtam, hogy vmilyen furcsa ember holmijai, mert kitüntek a szokásos hétköznapi ruhatárból. ésss... nah pakoltam ki közben 5 óra volt és a portás mondta, hogy 7 óra fele végezzek. már fél 7 volt mikor találtam egy ök szép érdekes órát, nem igazán láttam rajta márkát, de valami megragadott benne, gondoltam felpróbálom, mert abból nem lehet semmi bajom. és ott kezdődött minden 7-kor ki kellett mennem gyors összeraktam a cuccaim, mert nem akartam találkozni a vendéggel, de amilyen balszerencsém van épp velem szemben jött a szoba lakója, de nem egyedül. az egyik magas volt barna hajú, kék szemű átlagos srác, aki mellette jött annál inkább, de nem foglalkoztam vele, mert te akkor küldett az sms-t, hogy fontos mondani valód van. mentem lefele a lépcsőn amikor a szokásodhoz hívően nem tudtál 5 percet várni és már csörgettél, és akkor vettem észre, h a karóra rajtam maradt, nem tudtam mit csinálni ezért visszaszaladtam, és szerencsére nem volt senki a szobában.gondoltam gyors leveszem, és visszarakom a helyére és akkor vége ennek rémálomnak, igaz hallottam vmilyen fura kattanást de nem foglalkoztam vele.
-oké, Lilo, ez mind szép és jó de Bill, hogy jön a képbe?- kérdeztem értetlenül.
- hát úgy, hogy az ő szobáját pakoltam ki, és az őr óráját próbáltam fel és amikor visszamentem csinált egy fényképet, hogy másnap feltudjon jelenteni, de nem tette, mert felismert amikor kiestünk a szekrényből.szóval érted??-kérdezte reménykedve, hogy nem kell többet regélnie.
-igen és amikor az előbb én azzal a majommal beszéltem, Bill megmutatta neked a képet és kész el van intézve a holnapunk- montam sokatsejtetően.
-igen- válaszolt ő is bár egy kis mosoly bújkált az arcán.
Másnap.
Este még megbeszéltük, hogy mikor kell átmennünk hozzájuk, hisz kitalálták, hogy nekünk kell felébreszteni őket.
- ez komolyan hihetetlen!! nagy nehezen megszerzem ezt a munkát és 'lakást1 erre két ugri-bugri majom képes elcseszni az eddigi fáradozásaimat- dünnyügött, pufogott Lili, (hát ilyen amikor bal lábbal kel fel)
-ne izélj!-nyugtatgattam, már amennyire lehetett- túléljük, hisz kell ez a munka, most felébresztük őket, majd pár piát odabszunk eléjük azt csá!
-áhh akor is!-folytatta- nem hiszem el hogy mindig csak MI csak AKKOR folyamat mindig MI kerülünk ilyen helyzetekbe.
-nah menjünk-mondtam.
Az öltözködést nem vettük komolyan, mindkettőnk kényelmes ruhát választott.
Mikor beléptünk, a szobába, azt hittük, hogy elájulunk, oroszlánszag áramlodt csak onnan.
-öhm akhor kehreshd mheg Thohmot-nyökögte Lilo,mert bekellett fognunk az orunkat.Én csak felmutattan a hüvelykujjam, jelezve, hogy OKÉ.
Majd elindultam a legbüdösebb sarokfelé, biztosra vettem,hogy Tom ott alszik :D, útközben pár ablakot kinyitottam, és elértem a fürdőszobamelletti hálót. Beléptem. Az ágy felvolt túrva, szanaszét polók nadrágok, hajpéntok, boxerek épp kezdtem volna becsukni az ajtót mikor....
Eközben Lilo felsőszintre indult, ott is büdös volt de talán enyhébb, mint a földszinten. Hamar megtalálta a szobát, benyitott, az ágy közepén egy hosszú emberformájú alak aludt, gondolta, ha az ő reggele szarul kezdődött kezdődjen Billnek is szarul. Majd szép lassan odalopózott az ágyhoz, majd felemelte a paplant mikor....
